Kerti orgona

A tavaszi kibontakozásnak csúcspontját és egyben betetőzését jelenti az orgonavirágzás. Az orgona az év legszebb időszakának jellegzetes növénye.

Megéri, hogy helyet szenteljünk az orgonának kertünkben, mert gondozása könnyű, metszéssel jól alakítható és virágainak illata nélkül a tavasz nem az igazi. Kevésbé mutatós virágú fajtáiból nyírott sövény nevelhető, rézsűk megkötésére is kiváló.

A kerti orgona története

Elő-Ázsiában, a Balkánon, egészen a Kárpátok déli pereméig őshonos, az olajfafélék családjába (Oleaceae), az orgona nemzetségbe (Syringa) tartozó orgona (Syringa vulgaris). Régóta csodálatba ejti a virágkedvelőket, köszönhetően virágzata szépségének és jellegzetes illatának. A török hódítások idején valószínűleg a törökök is a Balkánon találkoztak vele először. Eljutott Isztambulba is,  ahonnan 1563-ban Ogier Ghiselin de Busbecq (1522-1592) I. Ferdinánd császár konstantinápolyi követeként Bécsbe vitte a dugványokat, majd 1589 májusában virágoztak a kertjében először. Busbecq megajándékozta vele Charles de l’Écluse-t (Clusius Károly, Carolus Clusius 1526 – 1609), kora legnagyobb botanikusát is. Az ő közvetítésével gyorsan elterjedt Európában. Magyarországra nyugati közvetítéssel került, illetve a törökök elől menekülő szerbek és horvátok hozták magukkal, használták térhatárolóként kertjeikben. Francia nemesítők sokféle fajtát állítottak elő, az orgona divatkorszaka 1890— 1910 táján emel­kedett csúcspontjára, de előkelő helyét még a hú­szas és a harmincas években is tartotta.
A pozsonyi érseki kertben már 1664-ben ültet­ték, 1793-ban írtak arról először, hogy a magyar kertekben többfelé található orgona. A Magyarországon található régi fajták virágai kevésbé mutatósak, viszont rendkívül, szinte kiirthatatlanul terjednek, “tarackolnak”, igénytelenek, szárazságtűrők, ami azt jelenti, hogy autóutak mentén a részük megkötésére kiválóan alkalmasak (pl. sas-hegyi klón). Ezzel a témakörrel a Kertészeti Egyetem kutatói foglalkoztak mélyebben. A Szentendréről származó változat további előnye, hogy a nagyobb méretű virágaival is megfelelően díszít.

Kerti orgona botanikája

Az alapfaj, a közönséges orgona 3-5 méter magasra növő, kerekded cserje vagy kis fa, amely április-májusban hozza virágait. Erőteljes terjedését magyarázza, hogy magoncai hosszabb-rövidebb karógyökeret fejlesztenek, de hamarosan földalatti vegetatív szaporító hajtásokat (tarackokat) fejlesztenek, és tarackjai révén idővel sűrű sarjtelepet képez. Azonban metszéssel és a sarjak eltávolításával egytörzsű fácskává nevelhető, bonsai készítésére is alkalmas. Dús bugavirágzatot fejleszt. Kétivarú, sugaras szimmetriájú, négytagú virágainak csészeleveleik aprók, forrtak, a sziromlevelek körülbelül 1 cm hosszú pártacsővé forrtak össze, a pártacimpák kerekdedek, két porzója a pártacső belsejéhez hozzáforrt, csak a portokok szabadok. Termése apró, két kopáccsal nyíló tok. A közönséges orgona elsősorban mutatós, illatos virágai miatt régóta ültetett díszfa. Kivadulásra hajlamos. Forrás: Terra Alapítvány- Síringa vulgáris L. – közönséges orgona

Kerti orgona gondozása

Az ősz az orgonaültetés ideje

Amikor az ültetőgödröt kiássuk, figyeljünk oda a gödör átmérőjére is. Ugyanis, ha az kisebb, mint a gyökérlabda átmérőjének háromszorosa, begyökerezési problémák léphetnek fel. Fontos, hogy a gyökerek nagyobb hányada olyan talajrétegben legyen, amely a csapadék lehullását követő átnedvesedik.

A fiatal növényt alaposan öntözzük meg, távolítsuk el a környezetéből a gyomokat, és trágyával dúsítsuk a talaját. Ha az ültetőgödörből kitermelt földhöz szerves anyagot keverünk, és azt hordjuk a gyökérlabdára, akkor 3-5 évre elegendő tápanyagot szolgáltatunk a gyökerek növekedéséhez.

Az öntözést illetően eltérőek a vélemények. Az öntözővíz mennyisége és gyakorisága attól függ, hogy milyenek a klimatikus és a talajviszonyok. Ha kevés az öntözővíz a csemete kiszáradhat, ha túl sok, kiszorulhat a talajpórusokból a levegő, ami gyökérfulladáshoz vezethet.

7-8 cm-es mulcsréteg borítás feltétlenül ajánlott, amellyel az ültetéssel megbolygatott talajfelszínt takarjuk. Ezzel biztosítjuk a megfelelő talajnedvességet, és talajhőmérsékletet is temperáljuk.

Ne feledjük, hogy a két évesnél fiatalabb növények ritkán virágoznak. Sok fajta első éveiben a gyökérfejlesztéssel van elfoglalva. Egyes fajták hamarabb, mások később indulnak virágzásnak. Ilyenkor várjunk türelemmel.

Orgona szaporítása: csak virágzáskor eredményes a zölddugványozás. Szemzéssel nyár végén lehet szaporítani.

Orgona metszése

A metszést vagy a virágok levágásával végezzük el, vagy, ha ez nem történik meg, kívánatos a már nem mutatós orgonaterméseket eltávolítani. Már csak azért is, hogy jövőre ismét teljes pompájában virágozhasson a növény.
Ha az a kívánalom, hogy orgonabokrunk, törzsere nevelt orgonafánk még csinosabb legyen, akkor az alábbiak szerint járjunk el: kora tavasszal az első éves feltörő sarjhajtásokat az orgonabokor magasságának feléig vágjuk vissza. Ha fa alakra nevelünk, az összes sarjhajtást vissza kell vágni. Ezt követően az elszáradt, sérülékeny ágakat vágjuk le. Az idősebb orgonabokrok jól tűrik a kora tavaszi ifjítást. Majd a villásan elágazó orgona váltómetszésekor először a két hajtás között lévő a virágot vágjuk le. Majd a hajtások közül az egyiket rügypattanás előtt a legalsó rügypárra metsszük vissza, így csak a másik hajtás fog jövőre virágozni, de nagyobb, erősebb virágbugák fognak fejlődni. (Az alsó rügypárból a nyár folyamán kétleveles hajtás fejlődik, amelyek közül a következő tavaszon az egyiket meghagyjuk, a másikat pedig a korábbihoz hasonlóan szintén az alsó rügypárra metsszük vissza. Az előző évben levirágzott vesszőt pedig tőből eltávolítjuk.) Végül egy későbbi lépésben távolítsuk el a virágmaradványokat.

Az orgonából sövényt is nevelhetünk. Az orgonasövény nem virágzik ugyan, de jól alakítható, formázható zárósövényt alkot. Erre a célra a kisebb, laza virágbugájú fajták felelnek meg.  A sövénynövényt kétszer metsszük egy évben. Az első metszést kihajtás előtt, a másodikat a kora nyáron végezzük. A sövénymetszést metszőollóval ajánlott végezni a kívánt magasságig. Ha alul egy kicsit szélesebbre hagyjuk, csökkenthetjük a felkopaszodás veszélyét.

Mi történik, ha az orgona később sem örvendeztet meg virágaival?

Az orgona őszi levélzete megfelelő viszonyok között szépen be tud bronzosodni, de mégsem a levelei miatt kedveljük, hanem tavasszal illatozó virágaiért. Az orgonavirág a ballagás és az anyák napja elmaradhatatlan kelléke. Mondhatnánk, nincsen tavasz orgonavirág nélkül.

Két éve ültettem egy remek dupla virágú orgonát, de sehogy sem akar virágozni. Mit tegyek?  – Hangzik el gyakran a kérdés.

Az okok:

Sok más tavasszal virágzó cserjéhez hasonlóan az orgona is fás hajtáson virágzik. Az idei hajtásokon tehát jövőre indul meg a virágfejlődés. Ha kora tavasszal végezzük a metszést, akkor a virágos hajtásokat is eldobjuk. Ezért a metszésre csak elvirágzás után kerüljön sor. Az elnyílt virágokat távolítsuk el virágzás után, azért, hogy a növény ne a magképzésre fordítsa az energiáját, hanem a hajtásképzésre és a következő évi virágzásra.

A virágrügyeket a tavaszi fagyok károsíthatják.

Az orgonabokor szereti a napot, árnyékban nem indul virágzásnak.

Kötött, de tápanyag dús talajt igényel. A szükséges tápanyagot gyakran csak a talajfelszínre tudjuk szórni, és hagynunk kell, hogy a többit a természet intézze.

A virágzás elmaradhat akkor is, ha a talaj nem megfelelő vízgazdálkodású. És annyira kötött, hogy a vízelvezetés hosszú időt vesz igénybe.

A virágképződéshez hideghatásra van szüksége. Ha a téli fagyok elmaradnak, a virágzási kedv is csökken.

Magyar orgona

Tavasz végén nyílik a különleges, rózsaszínű, vagy lilás árnyalatokban pompázó, kellemes illatú Magyar orgona – Syringa josikaea, amely a magyar, vagy kárpáti orgona nevet viseli. Manapság a 3-5 m-esre megnövő, cserje nemesített példányait kínálják a dísznövény-forgalmazó cégek. Nemcsak forrt pártájú, megnyúlt, 20 cm hosszú virágzatai szépek, hanem ovális, fényes, sötétzöld levelei is mutatósak.

Ez az egyetlen harmadkori maradványfaj, amelynek élőhelye csak Erdélyben és a Kárpátalján fordul elő mészkősziklás bükkösökben, Székelykő, Csucsa, Nagysebes erdeiben, illetve a Kárpátalján, a Nagyberezna járásban. A Jósika-orgona legközelebbi rokonait Távol-keleten, Kínában a Csendes-óceán partjának közelében kell keresni!
Részletes információk:
Kohut Erzsébet: SYRINGA JOSIKAEA JACQ. FIL. EX RCHB. ÉS A LEUCOJUM AESTIVUM L. KÁRPÁTALJAI TERMÉSZETES ÁLLOMÁNYAINAK FELMÉRÉSE ÉS IN VITRO SZAPORÍTÁSA (2013) Doktori értekezés